• Húsvét Pekingben

    Date: 2012.04.08 | Category: Uncategorized | Tags:

    A második nap elég gyorsan telt el. Mondjuk ennek a legfőbb oka, hogy itteni idő szerint délben keltem. Most hajnali kettő és egy buliból jövünk de azért próbálom összefoglalni a mai napot, még mielőtt az új élmények felülírnák a maiakat.

    Szóval miután felkeltem Peti és Kitti egy magyar-kínai ebéddel fogadott, ez nagyjából pirított csirke, kukorica, hagyma, gomba rizzsel és répával. Ez elég jó volt, szóval megnyugodtam, hogy nem fogok éhenhalni amig itt vagyok. Ittunk Coca Colát is, ami ugyanolyan, mint otthon, csak mindez kínaiul van ráírva.

    Ebéd után elindultunk megnézni a nagy falat, de egy csomó gyaloglás és metró út után kiderült, hogy a busz, amivel mentünk volna, már nem közlekedik, illetve ha megy is, korán vissza kell indulni és ráadásul drága is, jobban tennénk, ha holnap mennénk. Szóval úgy határoztunk, hogy ma megnézzük a Nyári Palotát. Én ezt nem bántam, már ez alatt a gyalogtúra alatt is csináltam egy csomó képet és rengeteg új dologgal helyi jellegzetes étellel találkoztam. A helyiek ahogy észrevettem nagyon szeretnek sárkányt eregetni, láttunk utcazenészeket, akik hagyományos kínai hangszereken csak puszta szórakozásból zenélnek együtt. Rengeteg utcai árus van, akik a lehető legkülönlegesebb ételeket árulják, de persze találhatunk ismerős kajákat is, de alapvetően elmondható, hogy az ízük a meglepetés erejével hat. Képesek megsózni az ananászt, vagy marokszámra szórni a cukrot a krumplira. Ma ettem mangó és zöld tea ízű fagyit. Édes krumplit, amit faszénen sütöttek, az íze gyakorlatilag megegyezik a sütőtökével.  Általam kínai girosznak hívott valami tészta, saláta, tojás csirkehús együttes, egész finom volt. Ezek az utcai kaják olyan 5-10 yuan körül mozognak és eléggé jól lehet vele lakni. Egy yuan az 30 forint. Egy ilyen utcai árusnál sikerült beszereznem az első bóvli hamisítvány szuveníremet, egy Sony fülhallgatót. Nagyon menő zöld színű, aranyozott csatlakozója van, és szól is. Mindez 15 yuanba került.

    A Nyári Palotát alapvetően négy részre osztják a domb előtti/utáni és a tó előtti/utáni részre. Több ezer palota, pavilon, templom, és híd alkotja. A táj gyönyörű, rengetegen járnak ki csak fényképezni. Azt kell mondjam eléggé szerencsés vagyok, hogy most áprilisban jutottam ki ide, hiszen akárcsak otthon, itt is most virágoznak és hajtanak ki a fák, ami jelentősen növeli a táj szépségét. Igyekszem képeket feltölteni, de mint írtam kínában nem működik a picasa, szóval itt elég nehéz ügy. Szakmailag úgy oldható meg, hogy egy amerikai szerveren keresztül kell internetezni, és mire ezt megoldjuk a gépemen, az beletelik pár napba. de igyekszem. A Nyári Palotában leginkább parkokban sétáltunk. A legérdekesebb talán a tavon közlekedő sárkány hajók voltak. Hirtelen feltámadt a szél, és az egyik hajót nekisodorta az előttünk álló, gyakorlatilag kő falnak, partnak. Egyszer csak a legénység egyik tagja kiugrott a hajó szélére és megpróbálta a puszta lábával ellökni a hajót a parttól, ezzel elkerülni az ütközést. Meg kell mondjam egy igazi hős volt, hiszen a ~20 méteres hajót ~40emberrela fedélzetén széllel szemben jobb lábbal arrébbtenni elég nagy önbizalomra vall. Persze sikertelen volt a kísérlet, de szerencsére éppen nem szorult a fal és a hajó közé az illető. De nem minden kínai ilyen bátor. Például ma kiderült, hogy félnek a naptól. Nem szeretik, ha süti őket a nap, ezért igyekeznek a tőlük telhető módon védekezni ez ellen, de leginkább esernyővel. Ez olyannyira komoly, hogy még a kínai katonák is használnak esernyőt. Ez az infó jól jöhet egy kínai-magyar háború esetén. A régi csing-csung épületeknél tipikus, hogy nagyon magas (20-30cm) a küszöb, ezt azonban célszerű átlépni, mert ha valaki véletlen rálépne, az szerencsétlenséget vonz. Jelentése: nem tiszteled Buddhát. A kínaiak különféle szobrokkal díszítik a tetőt, aminek nem pusztán dekorációs célja van. Minden szobornak megvan a maga jelentése, például van olyan ami megvédi a házat a villámcsapástól, de biztos ami biztos, szerelnek fel villámhárítót is. A mai nap rádöbbentem arra, hogy a kínai egy rendkívül kreatív és türelmes nép. Nem csupán kitalálják a lehető legelképesztőbb szobrokat, festményeket, de ezt van idejük meg is valósítani. A legszimpatikusabb számomra eddig a kínai “grafity”. Ez abból áll, hogy kínai karaktereket, szövegeket írnak a földre, amit bárki megcsodálhat, illetve kérhet személyre szabott szöveget. Viszont mindezt vízzel viszi fel így kb elillan a mű, de ő kiéli magát, bárki más akár ő is írhat többször ugyanarra a felületre. Fényképek által maradandó az alkotás, szóval mindenki jól jár.

    A nyári palota után úgy volt, hogy ellátogatunk az olimpiai stadionhoz, illetve beülünk egy étterembe pekingi kacsát enni, ez azonban elmaradt, “majd holnap”… Szóval beültünk egy “red house” nevű helyre, ami a külföldiek egyik kedvenc szórakozó helye. Így találkoztam Petiék barátaival, akik között szép számmal találhatók magyarok is. Megismerkedtem Ádámmal és Orsival, egy portugál fiúval Leoval, akinek legnagyobb büszkesége volt, hogy megivott egyszer egy üveg méregerős fűszerkeveréket, amitől két órára megvakult. Egyébként elég jófej. Volt még ott egy bolgár csaj, illetve három lengyel srác, akiknek elég furcsa humoruk volt az egyik a lengyel államfőnek mondta magát és különböző kártyatrükkökkel szórakoztatott minket. Illetve mindenki hozta magával a kínai barátnőjét. Beszélgettünk a húsvéti hagyományokról a különböző országokban, a portugálok is ugyanúgy körbejárnak házakat mint mi. Beszélgettünk esküvői szertartásról ortodox/katolikus, hogy nálunk van névnap így mi egy évben háromszor is kapunk ajándékot(karácsony, szülinap, névnap), szóval egy csomó érdekes international dologról. És persze próbáltuk egymást tanítani különböző nyelvekre, a kedvenc kifejezés a “leborotváltad a hajadat” volt. Alapvetően sört ittunk, aminek 5 yuanba került korsója, és egész iható. Érdekes, hogy egy doboz cigi is 5 yuan, bár ennek ellenére sem cigiztek sokat. Ettünk pizzát, amit fa tüzelésű kemencében sütöttek ott helyben, teljesen jó volt, bár 65 yuan. Ezen a helyen egyébként a legtöbb általunk megszokott piát árultak, igaz ez a töményre és a sörre. Amit mi ittunk sör az vmi kínai termék volt. Az import bort viszont elég drágán adták. Az est érdekessége volt, hogy körbekínáltuk a Győri édest, ami nagy sikert aratott, én pedig megkostóltam az állítolagos legjobb rizspálinkát, ami kóreából való és Szudzsó névre hallgat. A kínai rizspálinkát Bájdzsónak hívják, a japánt pedig Szakénak. Mindenki nagyon kedves volt velem elmondták mit hol érdemes megnézni, kaptunk tippeket a nagyfallal kapcsolatban is. Illetve, hogy hova érdemes ellátogatni még, milyen kaját kell feltétlen megkostólni. Pókereztünk is, cigarettában játszottunk, a végén már többszáz szálat tettünk fel, de mindezt csak fejben. Egy népszerű helyi játékot kockával játszák, illetve a másik kedvenc a majong, de ezekre most nem volt lehetőségünk. Beszélgettünk a melóról is általában mindenki a Nokiának dolgozik és telefonokat tesztel. Többen tanítanak angolt kínaiaknak. Elég jól sikerült az este. Most viszont megyek aludni, itt már fél három és reggel kilenckor megyünk a falhoz, elvileg Ádám is jön velünk.