-
Életem eddigi legrövidebb éjszakája és leghosszabb repülése
Moszkvában a megérkezéskor ragyogó napsütés fogadott bennünket, 5 fok és a tájat hó borította. Helyi idő szerint olyan fél kilenc körül ment le a nap és kilencre lett teljesen sötét. Az éjszakai sötétség vándorlása keletről nyugatra történik, mi pedig nyugatról keletre repültünk. A gép 22:30-kor indult Moszkvából és hajnali 2:30-kor már világos volt. Ez azt jelenti, hogy 5:30 percig voltam teljesen sötétben. De akadt más is, ami életem egyik meghatározó élményévé tette ezt az utat.
Már a beszálláskor feltűnt, hogy ez az interkontinentális gép méretében jóval nagyobb az Európán belül használt Airbus A320-nál. Belül modern és tágas, az ülések háttámláiban LCD kijelző és valami elképesztően hatalmas hajtóművet akasztottak a szárnyai alá. Állítólag az ilyen hatótávolságban repülő gépekre korábban négy hajtómű volt jellemző, azonban az Airbus az A300-300-as gépére üzemanyagtakarékossági céllal fejlesztették ki ezt a két hajtóműves megoldást. A felszállás soha sem ment simábban. A gép orrába szerelt kamerának és az LCD kijelzőknek köszönhetően a pilóta szemszögéből is követhettük az eseményeket. Repülés közben mintha a gépet egy kötél mentén vezetnék annyira puhán suhant. A derült égboltnak és a szerencsés ülésválasztásnak köszönhetően tökéletes rálátás volt a telihold fényében a kivilágított Moszkvát megcsodálni. Lenyűgöző élmény volt.
Ezúttal szerencsém volt az utastársammal ugyanis egy szlovén fiatalembert ültettek mellém, aki a szüleit ment látogatni Kínába. Pekingtől még 2000 km-re utazott vonattal…
Az ismerkedést követően a technikáé lett a főszerep rá kellett jönni hogyan lehet a lehető legtöbbet kihozni az előttünk lévő LCD monitorból. Kiderült, hogy filmek, zenék lejátszása mellett játékokat is futtathatunk rajta, illetve tájékoztat a fontosabb repülési adatokról. Repülési magasságról, ami 11 km körül mozgott. A földi sebességről ami 1000km/órának felelt meg… Illetve a repülésből még hátralévő időt is mutatta. Nagyon hasznosnak bizonyult az eszköz a hosszú úton.
Még egy nagy élményt tartogatott az út. Sikerült a Himaláját is egészen közelről szemügyre venni. Jóval közelebb voltunk a hegycsúcsokhoz, mint azok akik alulról szemlélték volna őket. Meghökkentő élmény volt a felhők fölé magasodó hófedte csúcsok látványa. Nagy szerencsém volt, hogy ezt láthattam.
A Himaláját elhagyva megtapasztalhattuk, hogy ez a gép sem sinen siklik, és belefutottunk egy erősebb turbulenciába. De ez az idő mostmár elhanyagolhatónak tűnik a 7 órás út viszonylatában. Egyébként kispárna, takaró, kétszeri kaja és megfelelő mennyiségű folyadékot is biztosítottak az útra. Összességében nagyon pozitív élményként könyvelem el.
Related Posts
Recent Posts
- Utolsó nap Pekingben (2)
- Távozás Qingdao-ból (1)
- Qingdao a sör a tenger gyümölcsei és az olimpia városa (1)
- Ismerkedés Qingdaoval. (1)
- Utazás Qingdao-ba, ejtsd Csingdáo (2)
- Ekkora színház nincs is a világon (2)
- Ettem bogár bábot… (6)
- Az Ég oltára (3)
- Akrobata show, Hot Pot és Sanlitun (1)
- Egy munkanap Pekingben… (4)