-
Egy munkanap Pekingben…
Úgy volt, hogy ma ellátogatunk a selyem piacra, szuvenír vásárlás céljából. Viszont napközben Petinek beérkezett egy telefonhívása, miszerint az előző munkahelyén, ahol barátnője jelenleg is dolgozik, kéne sürgősen valaki, aki tud magyarul. Mivel egyedül nem volt kedvem bóklászni a városban, úgy döntöttem megnézem milyen egy kínai munkahely, és vajon mihez kellhet ott a magyar tudás.
A cég amelyikhez mentünk a Nokia, gondolom senkinek sem kell bemutatni. Amikor odaérkeztünk megkerestük Kitty-t, aki Petit rögtön az egyik managerhez irányította, engem pedig leültetett. Pár perc elteltével megkérdezte, hogy lenne-e kedvem segíteni neki, mondtam, hogy persze. Ez esetben szól egy másik managernek, akinek szintén szüksége lenne egy magyarul beszélő emberre, és már mentünk is. Egy emeletet kellet lemenni, közben megbeszéltük a nap addigi eseményeit. Megérkeztünk, Kitty bemutatott egymásnak, majd lelépett. A manager kérte, hogy üljek le, amíg előkészíti a dolgokat. Kíváncsian vártam mi fog ebből kisülni. Hosszas előkészületet követően a számítógépen megjelentek a feladatok, majd a kezembe nyomot egy hagyományos/nem okos telefont. A feladat lényege az volt, hogy el kellett olvasni amit a telefon kiír és eldönteni, hogy az elég magyaros-e, ha nem akkor javaslatot tenni egy jobb verzióra, illetve megindokolni, hogy miért jobb az enyém. Úgy tűnik ezzel próbálják kiküszöbölni a “DVD játékos” szerű fordításokat.
Volt egy program, jelen esetben egy játék a telóra és végig kellett nézni a menüpontokat, szövegeket, hogy elég magyaros-é. Tehát a meló elég egyszerűnek tűnt. Kicsit bonyolította a helyzetet, hogy néha meg volt szabva hány sorba lehet írni, és egy sorban hány karakter lehet. Illetve úgy átfogalmazni, vagy rövidítéseket alkalmazni, hogy még mindig érthető legyen. Ráadásul, mikor jobban belementünk a nyelvtani részbe, rájöttem, hogy húha húha, nem is olyan egyszerű ez a magyar… Alapvetően jók voltak a fordítások, fogalmam sincs ki csinálhatta őket, de nem google translate szintű dolgokra kell gondolni. Ilyen fejtörők voltak, hogy “Elfelejtettem a jelszavam/Elfelejtettem a jelszavamat”. Na melyik? Egy olyan mondat volt csak amiről sejtésem sem volt mit jelenthet. Egyébként excel táblák között kellett bóklászni, és oda felvenni a hibákat. Hat feladat volt kitűzve, a manager mindig nagyon örült, ha találtunk valami hibát. Végülis hatból öt feladatnál nagy piros Failed, azaz megbukott a teszten szöveg volt olvasható, csupán a legelsőre tudtam azt mondani, hogy megfelel az elvárásoknak. A manager nagyon boldog volt, és mondta, hogy kapok fizut is erre az időre…. amit még nem tudok, hogy mennyi is lesz, szóval van min izgulni 🙂
Peti eközben egy új Windowsos Nokiával volt elfoglalva, ahogy később elmondta hasonló problémákkal küszködött. Körülbelül egyszerre végeztünk.
Igazából nem volt nagy kihívás, de azért büszke vagyok rá, hogy lesznek olyan mondatok a Nokia magyarosításokban, amiket én fordítottam le. Gondolom elég hamar bele lehet unni egy ilyen munkába, de ez számomra most elég izgalmas volt és legalább megtudtam, hogy “Hogyan készült?”.
Related Posts
Recent Posts
- Utolsó nap Pekingben (2)
- Távozás Qingdao-ból (1)
- Qingdao a sör a tenger gyümölcsei és az olimpia városa (1)
- Ismerkedés Qingdaoval. (1)
- Utazás Qingdao-ba, ejtsd Csingdáo (2)
- Ekkora színház nincs is a világon (2)
- Ettem bogár bábot… (6)
- Az Ég oltára (3)
- Akrobata show, Hot Pot és Sanlitun (1)
- Egy munkanap Pekingben… (4)