Az Ég oltára

Date: 2012.04.15 | Category: Uncategorized | Tags:

Úgy gondoltuk a legjobb, ha a tegnapi estét valahol a természetben pihenjük ki, de az álmomban nem fordult volna meg a fejemben, hogy a parkok ilyenkor zsúfolásik telnek emberrel és mindenki igyekszík aktív kikapcsolódással tölteni a vasárnapot. Tehát mi is, ahogy sokan mások a mai nap folyamán, az Ég oltárához mentünk, hogy kellő energiát gyűjtsünk a következő hétre.

A hely nagyon fontos szerepet töltött be a császárkori kína életében. Az uralkodó ugyanis itt mutatott be évente állatáldozatot az égieknek, így tartotta fenn az ember és a világegyetem közötti összhangot. Napjainkban azonban a templomok turisztikai látványosságként, az azokat övező parkok kikapcsolódást nyújtanak az idelátogatóknak. Ahogy megérkeztünk mi is igyeztünk beilleszkedni, és megvásároltuk 5 yuanért a helyiek egyik kedvenc játékához szükséges eszközt. A játék valahol a tollaslabda és a lábtengó között félúton helyezkedhet el. Szóval van egy tollas valami, aminek a végén nem labda van, hanem egy gumi korong. Igazából ezt kell rugdalni, passzolgatni egymásnak, a lényeg talán az lehet, hogy minél tovább játékban maradjon a labda. Hozzá lehet érni kézzel, lábbal fejjel, tehát bárhogy. Akár egyedül is lehet játszani, de öten is. Máshol vannak, akik táncolnak, bár zene nélkül. Vannak amatőr zenészek is, akik boldogan szórakoztatják énekükkel a helyben toborzott közönségüket. Ott van még a már emlegetett játszótér, ahol a kisgyerekektől a legidősebb korosztályig mindenki megtalálja a neki megfelelő elfoglaltságot. Meglepően akrobatikus mutatványokra képes itt még az utca embere is. Mi megpróbáltunk leheveredni az egyik ilyen eszközre, és innen szemlélni az eseményeket, de mikor meglátták, hogy nem rendeltetés szerűen használjuk a cuccot, máris sorban álltak, és fel kellett kelnünk… Végülis bejártuk a parkot, láttunk egy hatszáz éves fát, majd a helyet ahol az állatáldozatokat bemutatták.

Ma vacsorára roston sült halat ettünk, ami rendkívül hihetetlenül ízletes volt. Egy tepsiben volt egy harcsa hosszában kettévágva, befűszerezve, alatta marhából készült húsgolyók, krumpli karikák, tofu. A hal tetején különböző fajta paprikák. Isteni finom. Miközben ettük, alulról egy izzó faszénnel teli edénnyel melegítették a tepsit. Most jöttem rá, hogy amióta itt vagyok összesen három szelet kenyeret ettem… Az itteni kajával már csak egy bajom van, mégpedig az, hogy az számat marja a fűszer. Egyébként valami extrém finomak az ételek. Minden annyira friss, hogy vagy az orrunk előtt készítik, vagy nekünk magunknak kell megcsinálni. Semminek nem olyan íze van, mint amilyet várnánk, most kaptunk kaja előtt szotyit, ami szerintem vaniliás cukorral volt megszórva. De ez is nagyon jó volt. Ezért azt kell mondjam, hogy haragszom az otthoni kínai gyorskajáldákra, hogy kínai létükre ennyire rossz hírét viszik a hazai konyhának. Én ezt büntetném.

Még egy dolgot emelnék ki, mégpedig azt, hogy le a kalappal az itteni taxisok előtt. Az ember bemond nekik egy utcát, és a 15 milliós városban tudják hogy kell eljutni oda. Ha taxival megyünk valahova akkor az általában olyan 20 yuan, a maximum eddig 36 yuan volt.