• A repules izgalmai, avagy Mockba a csokinyuszik meg mindig egyben

    Date: 2012.04.07 | Category: Uncategorized | Tags:

    Meg mielott nagyon belemerulnek a bejegyzesek irasaba, fontosnak tartom(haha) megemliteni a blog letrejottenek celjat. Szoval elsosorban azert valasztottam a beszamolok eme rendkivul idoigenyes modjat, mert igy eleg egyszer elmenybeszamolni. Milyen naiv vagyok, mi? Illetve ha veletlen elfelejtenem mi is tortent velem ezidotajt, legyen mivel felfrissiteni a memoriam azutan is miutan a rizspalinka mar elfogyott

    Barki barmit mondd, a repules mindig tartogat izgalmakat. Mar a repuloter hangulata is kandokkal teli kirandulas lehetosegevel kecsegtet. A  várakozás a repulest megelozo procedurak során egyre fokozódik.
    Majd ott van maga a repules. Ha az ember szerencses, nem egy eletunt, a Moszkva-Budapest tavot 100x megjart kopasz orosz-magyar maffiozot fog ki utitársként, aki alvast szinlelve igyekszik tudomast sem venni arrol, hogy o most epp repul. A legnagyobb kozonnyel fogadja el es fogyasztja el a kínált ételt és italt. Nem volt szerencsém.

    Nekem jó volt 11km-es magassagban a felhoket felülről nezegetve elfogyasztani egy pohar bitang eros orosz fekete teat. Még citromkarika is járt hozzá. De maradjunk annyiban, h a repulogepi etkeztetesre nem lehet alapozni. Jol jonnek az otthon elkeszitett szendok, ezuton puszi erte. A reptéren átszálláskor így is épp eleg az eletben maradashoz szukseges vizet beszerezni. Most alkudtam le 5 eur-rol 2,5-re a fel liter viz arat, ezzel is oregbitve mo hirnevet… egy eur egyebkent 38 rubel
    Az utazas elso resze szerencsere unalmasan telt, turbulenciatol mentes folytatasban remenykedem innen Moszkvabol.